A család a legkisebb egység, mini szövetség!
Az összetartást testesíti meg (anyagilag, fizikailag, lelkileg, erkölcsileg, gondolkodásmódban, életszemléletben, célok elérésében….) – hivatalos papírtól függetlenül – egymás segítése, támogatása, hogy az út végét együtt érhessék el… Ha ez nem valósul meg, csak egymás mellett élésről beszélünk.
A rendszeres veszekedések, megvetés, grimaszok azért vészjel, mert nyilvánvalóvá teszi, hogy egyik házastárs hallgatólagosan kiábrándult a másikból, gondolataiban tartósan elítéli. S az ilyen negatív, ellenséges viszonyulásnak természetes folyamodványa a házastárs ellen intézett támadás, ami visszahúzódásra kényszerít — vagy éppen ellentámadásba lendít. A “harc, vagy menekülés” reakció mindkét ága szóba jön a megtámadott házastárs számára. A legkézenfekvőbb felvenni a kesztyűt és indulatosan visszavágni, de ez többnyire meddő ordításba torkollik. A másik alternatíva az elzárkózás, menekülés a hallgatásba. Ez a falat emelő végső megoldás, még rosszabb talán…
A családon belüli erőszak fogalma alatt, azokat az eseteket értjük, amikor egy családtag, házastárs – élettárs, vagy ex-partner kísérletet tesz, vagy meg is valósítja a testi, anyagi vagy jogi dominanciát. A családon belüli erőszak témakörébe tartozik a súlyos testi sértés és a gyermekbántalmazás is. Bár több nő hal meg partnerkapcsolati gyilkosságokban, a családon belüli erőszak áldozatainak többsége férfi. Az elkövetés eszköze pedig, a hölgyek keze ügyében lévő konyhakés, az ok általában, féltékenység. A társadalom által elvárt sztereotípiák miatt, ők kevésbé fordulnak szakemberhez…
Minden harmadik nő esik áldozatul élete során, és nők ezreit érinti a családon belüli erőszak…
Minden második nap egy nő hal meg ennek az úgynevezett “családi nézeteltérésnek” az eredményeként…
Együttes erővel viszont egy szebb és biztonságosabb jövőt tudunk biztosítani ezeknek a nőknek és az ő családjaiknak. Csatlakozzon Ön is az “Erőszak ellen a nőkért kampányunkhoz” ! Viselje a végtelenség szimbólumát, hogy megmutassa a világnak, Ön nem közömbös a szenvedéssel és az igazságtalansággal kapcsolatban.
A Remény szalagja termékeinek megvásárlásával Ön hozzájárul ahhoz, hogy az Avon anyagilag segítse a kutatást, oktatást, diagnosztikai és kezelési lehetőségek fejlesztését, amely az Avon Alapítvány mellrákellenes tevékenységének célja.
Bővebb információ és adománygyűjtő termékek: http://www.avonanokert.hu/ oldalon. Meséld el történeted bátran ,mi meghallgatunk! Néha már az is segít,ha az ember leírja, lerajzolja,kibeszéli magából…Ha el szeretnéd kerülni ezeket a szituációkat ajánlom olvasd el Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia című könyvét



A cikk írójának abban bizonyára igaza van, hogy a statisztikák szerint nagyobb számban történnek fizikai tettlegességek férfiak irányába a nők részéről. Ha jól emlékszem a cikkben az szerepelt, hogy “féltékenység” miatt az esetek többségében. Szerintem azért nem kellene ezt a mentőövet a női társadalom felé dobni. A brutális gyilkosság (főleg ha késsel történik) akkor az az és nem lehet mentség holmi féltékenység. Annál is inkább mert a féltékenység az a szerelemre építkezik, s ha valaki szerelmes akkor nem tenne kárt abba akibe szerelmes.
Testi, anyagi és jogi dominanciák:
A társadalmi felfogás a testi dominanciát rendszerint ráhúzza a férfi társadalomra, mert hogy a férfiak az erősek, a nők meg gyengék és gyámoltalanok. Sajnos ez egy nagyon rossz felfogás, mert amint a statisztika is bizonyítja, inkább a férfiak esnek áldozatul a női fizikai tettlegességnek. A családvédelemmel foglalkozó szakemberek pedig egytől egyig mind nőpártiak, a társadalmi felfogás nyomásának eredményeként.
Az anyagi dominancia az már más kérdés . . . a köztudatban igyekeznek egyre jobban azt belepréselni, hogy bizony már egyre több az olyan nő akinek komoly karrierje van és sokkal jobb jövedelme mint férfi partnerének. Ehhez képest meg példának okául, pont a válóperes ügyek nagy részénél derül ki mindig, hogy a nők nagy részének nincs munkája és a megváltást mindig egy férfi partnertől várja. Az anyagiak tekintetében tehát nem dominanciáról beszélhetünk, hanem belső személyiségi jegyekről. Ugyanis van akiben megvan a késztetés, hogy legyen munkahelye vagy jövedelme amivel tudja segíteni a családját és van akiben nincs.
A jogi dominanciákról pedig az a véleményem, hogy azzal pontosan inkább a női társadalom él a férfi társadalommal szemben, sok esetben nagyon is agresszív módon. Ennek az agresszivitásnak volt köszönhető, hogy belekerült a magyar szókincsbe az, hogy “femináci”. Az 1941 -es alapokon nyugvó törvényeknek köszönhetően például még a családvédelemhez kapcsolható család jogi törvény elmondható, hogy a rákosi rendszer szintjén van, holott már nem igaz az, hogy a családot kizárólag a nők lennének képesek ellátni. Sőt a statisztikák szerint sok esetben inkább a férfiakról bizonyosodik be, hogy akár gyermeknevelés területén is érdemlegesebbek.
Ami a mellrákot illeti az adománygyűjtő dolog egy szuper kezdeményezés volt az alapítvány részéről. Ez a nők elleni erőszak ellen való fellépés viszont veszélyes terület, mert nem azt a célját éri el amit el kellene érnie.
Inkább a CSJT területén kellene a nemek között harmóniát teremteni és ha már ilyen magas számban vannak jelen a válások akkor a bírói ítélkezések során kellene ezt a harmónia megteremtést a gyakorlatba is beültetni.